6.Fejezet

Szívem szerint ott maradtam volna örökkön örökké azon a buszon, csak nézünk egymás szemébe és mosolygunk...mint két idióta szobor!Közben Avril Lavinge üvölt a fülembe, az övébe pedig valami  ismeretlen együttes...Ő azokat szereti.
De sajnos le kellett szállnunk a buszról. Zsombi még haza kísért aztán megálltunk a kapuban.
-Hát akkor szia Janika.-nyomott egy puszit az arcomra én pedig kinyújtottam a nyelvem majd megöleltem.
-Szia te Bor.-vigyorogtam rá, ha ő gúnyolódik én miért ne?(Zsom Bor)
-Mi van csődbe ment a poén gyárad?-nézett rám röhögve.
-Nem csak lefárasztott már a hülyeséged.-kacsintottam rá.-Na helló.-integettem neki majd berohantam a házba, aztán nyomban fel a szobámba.Lehuppantam az ágyra és ránéztem a telómra.
Varga Olivér:Heló hívhatlak?
Németh Janka:Csak nyugodtan.
Röpke idegbeteg 10 perc után meg is csörrent a telefonom, és ismét hallhattam AZT A HANGOT. Csupa nagy betűvel.
-Helló.-köszöntem lazán... ja laza vagyok mint a ligaránc vagy mi a csuda.
-Csá!Milyen napod volt Törpi?
-Nagyon király!Neked?-kérdeztem miközben elterültem az ágyamon.
-Eltelt.Miért volt olyan király?-röhögött Oli.
-Haverommal kutyát sétáltattunk.Önkéntes vagyok egy menhelyen és jött Ő is.
-Az zsír.Tényleg mikor is jössz Miskolcra?
-Már mondtam hogy nem tudom, talán nyáron.-sóhajtottam...folyton -e felől faggat.Nem értem ezt a logikát Ő az érett 18 éves mi a francért nem mászik ki hozzám Ő?
Hmm...logikája meg van a dolognak, de semmi gáz...kimegyek Én...hát persze.
-Oké...na lépek csá!-köszönt el nevetve és letette a telót....Oké....
Idegesen vergődtem az ágyon...a franc....elrontottam valamit??
Na mindegy... majd később agyalok rajta, jelenleg kivagyok...a suli kicsinál, leszívja minden erőm...

2014.01.16. CSÜTÖRTÖK

Lassan szenderegtem fel mély álmomból...ránéztem a mellettem lévő telefonra hogy megkuksizzam az időt...
                                                                 7:20
A francba is! És még le se zuhanyoztam tegnap!A tegnapi ruhámban elaludni pedig nem túl okos dolog,mert először is elég kényelmetlen farmerba aludni, másodszor pedig beleizzadok.... ahj!Nem indul valami szerencsésen ez a reggel de majd egy kis Asking Alexandria dob rajta picit. El is indítottam a Killing you nevezetű számot és sprinteltem ezerrel a fürdőszobába, ha már elkések akkor rendesen kések el!
Egy gyors zuhan után fogat mostam és megcsináltam a hajam meg a sminkem, aztán felöltöztem és bedobtam pár könyvet és füzetet csak úgy random a táskámba,aztán fogtam magam felvettem a bélelt bőrdzsekim (nekem olyan is van) az acélbetétest és már gurultam is a deszkámon a buszmeghez.Nagyon furcsa a busz pont akkor jött mikor odaértem, ez tuti valami varázslat. Nem jellemző ez a DKV-ra!Valami turpisság lehet a dolgok mögött.
Anya sajna nem volt itthon, ahogy apa és Ricsi se így korgó gyomorral huppantam le a busz egyik ronda kék székére és azon filozofáltam hogy a zöld mennyivel jobb lenne, mert a zöld sokkal szebb szín mint a kék. Igen... szerintem...
Eközben egy jó kis szám üvöltött a fülembe az hogy mi az maradjon még az én titkom.Nem kell mindent tudni.Miközben vártam hogy a busz ledobjon a suli előtt ránéztem a telómra. Egy új üzenet se jött... ez nem jellemző Olira... nagyon nem! Az idő akkor pontosan 8:17 volt , lehet el kéne lógni az első órát... de mondjuk én nem vagyok olyan rossz kislány, tehát muszáj leszek bemenni.Annyira nem is késtem sokat.
Felbaktattam az iskolába vezető lépcsőn és szomorúan beléptem annak kapuján. Atyám...azt se tudom milyen óra lesz...vagy hogy milyen hét van. Totál ciki vagyok... (cinizmus, de azt hiszem ezt még gyakorolnom kell)
Végül is az osztály termünk felé vettem az irányt azaz a hármasba.Mikor beléptem a terembe a sok retardált elkezdett huhogni mint az idióta baglyok (remélem ezt nem veszik sértésnek,de elég poénos ahogy huhognak,mondjuk legtöbbször frászt kapok azoktól a bestiáktól).
-Németh Janka...-ciccegett az ofö... ezek szerint oföi van -Már megint késtél.Beszélni fogok a szüleiddel!Ülj le.
-Önnek is szép jó reggelt.-motyogtam és lehuppantam Szita Bence mellé aki egy túlsúlyos szellemi fogyatékos fiúcska, ugyan olyan vörös fejkoronával mint az enyém. De ez a csávó valami eszméletlen, egyfolytában mondja a hülyeségét, ami nem is probléma csak már néha zavaróak a poénjai. Tényleg vicces amiket mondd, de mindenhol van egy határ, ezt pedig vegyétek a mai bölcsességemnek.
-Miről van szó?-kérdeztem meg a fiútól de totál feleslegesen mert Ő csak össze vissza hadovált minden féléről,egészen addig míg rá nem ordított a tanár.
 Óvatosan elővettem a telefonom hogy megnézzem nem -e írt már a kis Oli barátunk.
-Janka!!Először késel most meg mobil telefonozol órán! Add ide azt a kütyüt! -tombolt a tanár és dühösen csapta az asztalhoz a naplót, az asztalból ki is esett egy csavar de semmi probléma Klári néni, semmi probléma!Oda adtam neki a "kütyüt" aztán higgadtan elővettem az mp4-et és the Grenma maratont tartottam.
Óra után Rebi keresett fel, de hát ez alap.
-Csáó csajszi, sokat késtél!Már aggódtam hogy egyedül hagytál ezekkel.-mutogatott a lány Zsombiék felé akik éppen egymásra pakolták a székeket.
-Tudom, bealudtam.Te ezek mi a bánatot művelnek?-meredtem a fiúkra akik már öt széket pakoltak egymásra. Ricsi pedig elkezdett mászni a székeken felfelé, nem tűnt túl stabilnak az szék hegy, de ő tudja.
-Nem tudom és nem is akarom tudni.-ingatta a fejét a lány és kisétáltunk a folyosóra,majd leültünk a padokra.Ösztönösen a zsebemhez nyúltam hogy megnézzem írt -e Oli, de aztán felvilágosodtam hogy azt már én nem fogom megnézni.-Nem adta vissza Klára a telód?-pislogott rám szomorkásan a lány és hátravetette hosszú,dús haját.
-Nem... szerintem anyuméknak adja vissza. Ma tuti behívja őket.-harapdáltam az ajkam.
-Thyű ennyiért?Idióta az a tanár!Ne foglalkozz vele.-ölelt át a lány és elkezdett regélni nekem egy srácról akit futáson ismert meg (igen ő nem csak balettozik hanem fut is, nem hiába, remek alakja van) és hogy milyen ciki cuki meg a többi nyálas cucc....
Igazából nem nagyon figyeltem.
Rajta járt az eszem...mit csinálhat? Írt -e már? ...
Utálom ezeket a kérdéseket, olyan mintha egy hatalmas ködös labirintusban keresném a kiutat... az egész életem ilyen.De szerintem mindenkié, csak egyszerűen annyira zavar. Én mindig olyan ember voltam aki nem szépítette az igazságot, szárazon közölte a tényeket , röviden, tömören és konkrétan. Nem szeretem túlcifrázni a dolgokat. Viszont ebben a srácban semmi konkrét nincs... nem mondja el normálisan a dolgokat azaz... wá!Ebbe inkább nem megyek bele, írhatnék hosszú monológokat hogy mi zavar benne és a kapcsolatunkban, írhatnék unalmas hegyi beszédet,de lényegtelen!Hiszen pár hét és úgy is elfelejt... egy netes barát nem mindenkinek jelent annyit mint nekem.
Annyira elmerültem eme gondolataim kifejtésébe hogy egyszerűen azon kaptam magam hogy már hazafelé menetelek Ricsivel , Szabival és Rebivel.
-Hol is van Zsombika?-ráncoltam a homlokom.
-Valami haverjával talizik.-legyintett Ricsi.-Nem akar valaki hétvégén eljönni velem koncertre?
-Hétvégén lesz a balett fellépésem!-sipítozott  Rebi.
-Ja... kajak... akkor még se.
-Köszi.-vigyorodott el a lány, ezek után én ismét a gondolataimba feledkeztem.Hazaérve Ricsit találtam otthon, a bátyám Ricsit.
-Csá.-intettem a fiúnak.
-Állj meg kis hölgy!Felhívott az osztályfőnököd és panaszkodott, hogy késtél, és telefonoztál órán. Azt hiszem nem erre neveltek a szüleink.-nézett rám mérgesen és a csípőjére tette a kezét.Mintha anyámat látnám!
-Ja. Megesik.-vontam vállat és felrohantam a szobámban miközben Ricsi még üvöltött utánam valamit, csak nem tudom mit. Elindítottam egy jó zenét és felléptem gépre hogy megnézzem írt -e Oli.
Aha! Facebook , egy ismerősnek jelölés, 15 értesítés és ... nulla üzenet....
Auch....
Ez fájt....
Na mindegy...biztos dolga van...vagy neki is elvették a telóját... vagy tudom is én.Biztos nyomós oka van hogy nem keresett fel... biztos...
Nagy sóhajtozások közepette visszajelöltem az ismeretlent aki ismerősnek jelölt, de előtte meglestem a képeit. No nézzük...
Miklós Scream...
Aha jól hangzik.... a képeit elnézve helyes kölyök. Visszajelöljük. Hahahaha! Ez a Janka féle logika.