4.Fejzet

2014.01.14.KEDD

Csak vártam... vártam... és vártam... mikor. Mikor jön már el az a bizonyos kilenc óra? Mit kezdhetnék magammal addig amíg el nem jön a kilenc óra?Szomorkásan elterültem az ágyamon, a telefonomat szorongatva, miközben az Oasis - Wonderwall c. számát hallgattam. Néztem a plafont és picit mintha üresnek éreztem volna magam... miért van ez?
Miért érzem ezt az ürességet, és miért van ez a hatalmas gombóc a torkomon? Miért várom hogy hívjon? Miért vagyok ilyen szomorú? Mi bajom van nekem??
Nem értek semmit... és hirtelen ... el se hisztitek... de megcsörrent a telefonom...!
-Halló?-szóltam bele izgatottan.
-Szia Janka jössz deszkázni?-kérdezte nem más mint, Rebi.
-Hát..izzé...persze.-nyöszörögtem.
-Oké akkor 10 perc múlva a parknál. Hali.-köszönt el a lány én pedig amint letette sóhajtottam egy bazi nagyot.Na akkor induljunk el.Kótyagosan kikászálódtam az ágyamból,rendbe kaptam magam és megragadtam a deszkám.
-Elmentem Rebiékkel deszkázni hali!-köszöntem el anyutól aki épp a konyhában szorgoskodott.
-Oké kicsim, vigyázz magadra!-adott egy puszit anya.
-És ne fiúzz!!-üvöltött utánam apám.Persze én a nagy pasizó mi? Jó vicc fater de azért még gyakorolnod kell...mondjuk azért remélem nem gondolta komolyan az öreg...
Megnéztem a telefonomon az időt aztán egy nagy sóhajjal egyetemben el kezdtem gurulni a parkhoz ahol már a többiek biztos "vártak"...
Körül belül 10 perc alatt be is gurultam a célba , el se hinnétek de eszméletlen messze van az a bizonyos park.Persze rögtön megláttam a négy idiótát, Rebit, Ricsit, Szabit és Zsombi.
Rebi a görkoriján ügyeskedett miközben a három fiú deszkázott.
-Hohó megjött Janka!-üvöltötte el magát Ricsi.
-Szevasztok.-intettem a kis huligán csőcseléknek és leugrottam a deszkáról.
-Na mizu?-nézett rám Rebi és mélyen a szemembe nézett, én meg az övébe. Egyetlen egy ilyen pillantással elmeséltem neki mindent hogy mi történt. Ő pedig csak kiröhögött mert szerinte szerelmes vagyok.
-Öh... csajok...miért szemeztek?-szólalt meg zavartan Ricsi.
-Ők így kommunikálnak.-vázolta fel a helyzetet Zsombi.
-Menjetek szobára!-kiáltotta Szabi én pedig felképeltem.-Haha nem fájt köszönöm lekvárt!
-Ez hülye...-nyögtem fel és segélykérően Zsombi felé fordultam aki csak kacsintott egyet.
-Szabi állj le.-rázta a fejét a fiú.-Többet nem szabad adnunk neki energia italt.
-Ti barmok, mit adtatok szerencsétlennek?-förmedtem rájuk Szabi pedig beleélte magát "az áldozat" szerepébe.Idióta.
-Már mondtuk hogy energia italt.-értetlenkedett Ricsi és ugrott egy kicsit a deszkájával.
- Ez jogos.-nevetett ki Zsombi.Én pedig csak a szememet forgattam és Rebi felé fordultam.
-Basszus ha ezek megint szemezni fognak én lelépek.-fintorgott Ricsi miközben a deszkáját babrálta.
Atyám, kikkel vagyok én körülvéve, a mindig kritikus Ricsivel, a sötét Szabival, a néma Rebivel... jóformán csak Zsombi normális meg én.
De mondjuk én se vagyok teljesen épp eszű egy élőlény.
-Elmegyünk pizzázni?-tette fel a kérdést hirtelen Rebi.
-Ah le vagyok égve.-csóválta a fejét Szabi én pedig ezen jól elröhögtem magam. Ő mindig le van égve.
-Majd én állom.-mosolyodtam el.
-Szeretünk Janka!-futott felém Ricsi és Szabi.
-Tudom , tudom...-röhögtem el magam.
-Pfú srácok, borzalmasak vagytok!Hagyjátok hogy egy csaj fizessen helyettetek? Hagyjad Janka, majd én állom.-mosolygott rám Zsombi amire persze a két fiú boldogan elkezdett tapsikolni hogy dupla pizza.
Idióták.De én így szeretem őket. El is indultunk a pizzéria felé,persze legelöl Szabi és Ricsi gurult hiszen dupla ingyen pizza.Ouh yeah.
 -Guten Tag!-intettem a pizzériás bácsinak, aki amúgy olasz de németül kommunikálunk vele,de ha lehet használjunk a saját anya nyelvünk.
-Guten Tag Janika !-intett a pizzérriás bácsi.Hirtelen mindenki elkezdett fuldokolni a röhögéstől...
-Öh...én Janka vagyok.-dünnyögtem.
-Áh Janika.-bólogatott a pizzériás bácsi.
-Csókolom pizzás bácsi, bitte zwei pizza!-mutogatott Szabi a pizzás bácsinak aki boldogan elkezdett bólogatni.
-Milyen pizza?-kérdezte, igen ezt már megtanulta... de a nevem nem tudja... argh.
-Milyen pizzát akarunk?-kérdezte Szabi meghökkenve, úgy tűnik nem készült fel a kérdésére.
-Egy sajtosat és egy gombásat.-vonogatta a vállát Ricsi.
-De én nem szeretem a gombát.-nyafogott Rebi.
-Akkor két sajtosat.-vigyorogtam , mert amúgy a gombásat is megeszem de a sajtos a kedvenc.
-Ouh...oké...akkor lesz zwei sajtos pizza.-nézett csillogó szemekkel Szabi a pizzás bácsira aki már sütötte is a fincsi olasz pizzát.Hmm.Nyami!Addig mi lehuppantunk a pizzéria előtti padra.
-Hát Szabi, most megcsillogtattad német tudásodat.-röhögött Zsombi.
-Most miér'? Fejlődnie kell a pizzás bácsinak , ezért nem beszéltem folyamatosan németül.-mentegetőzött a fiú de mindannyian tudtuk hogy kinek kéne fejlődnie... az pedig nem a pizzás bácsi.
-Amúgy ... mi az igazi neve a pizzás bácsinak?-kérdezte Ricsi.Ez elgondolkoztató kérdés.De olyan szinten hogy az egész pereputty elnémult és elkezdtünk azon gondolkozni mi lehet az igazi neve a pizzás bácsinak...mert mindenki úgy hívja hogy pizzás bácsi... de kezdem azt hinni hogy nem ez az igazi neve.
-Szerintem ha kész a pizza búcsúzásképp megkérdezhetnénk.-hozta fel a remek ötletet Rebi .
-Ja...de nekem Ő örökre pizzás bácsi marad.-szipogtam.-Végül is anyát se hívom úgy hogy Erika.
-Anyukádat Erikának hívják?Jéé az enyém is , pacsi tesó!-pacsizott velem Ricsi aztán hamarosan kiszólt a pizzás bácsi hogy kész a pizza.
Ricsi persze rögtön odarohant a pizzás bácsihoz hogy megkérdezze mi a neve (meg hogy lestoppolja a legsajtosabb legnagyobb pizza szeletet)
-Elnézést hogy meg kérdezem de mi a neve pizzás bácsi?-pislogott rá kíváncsian Ricsi.
A pizzás bácsi elveszetten tekintett rám.Hm a profi németesre.
-Wie heißt du?-próbálkoztam én erre a pizzás bácsi elnevette magát.
-Ich heiße Peppino.-vigyorgott ránk.-Aufwiedersen Janika!-csapta be az ajtót a pizzás bácsi.
-Na ez nem volt kedves húzás a pizzás bácsitól.-ingatta a fejét Rebi és csípőre tett kézzel morcosan nézett Peppino barátunk után.
-Hát ja, még nyalókát se adott!-értetlenkedett Szabi.
-Mert szokott adni nyalókát?-érdeklődtem meg Szabitól.
-Nekem mindig ad.-szólt közbe Ricsi.
-Szerintem csak azért hogy elhúzz a fenébe.-röhögte ki Zsombi.
-Na ez azért gonosz volt.-förmedtem rá a fiúra, és odamentem megölelgetni Ricsit.
-Tök mindegy, éhes vagyok, együnk!-legyintett és a kis pizzéria padján mind az öten elkezdtünk csemegézni.Természetesen megpróbáltam mindenkinél több pizzát megszerezni, de a rekord tartó az akkor is Szabi volt. A kis pizza tolvaj mindenit! Pedig én fizettem... meg Zsombi, de ő most lényegtelen.
-Pfú gyerekek kezd irtó sötét lenni.-néztem körbe.
-Ja ideje lenne hazamenni.Mennyi lehet az idő?-kérdezte Szabi.
-Pfú  már nyolc óra van, nem csoda hogy már az orromig se látok.-fogta a fejét Ricsi.-Na én zúztam szasztok!És köszi a pizzát.-nyomott egy pizzás puszit az arcomra.
-Hé én nem kapok puszit?-üvöltött utána Zsombi, Ricsi pedig vigyorogva visszafordult.-Menjél haza szépen!Rossz kutya menj innen.-kezdett el szaladni Zsombi,mi pedig röhögve néztünk a két fiú után, majd szép lassan mi is megindultunk hazafelé.Én, Szabi és Reni... ami kellemetlen mivel Reninek bejön Szabi, Szabinak meg Reni és most kicsit egyedül maradtam.De se baj!Feltettem a fejhallgatóm és halkan hogy a két fiatalt is halljam ahogy nyáladzanak ,elindítottam egy Pierce The Veil számot.
Hamarosan szétváltak útjaink én pedig teljesen egyedül a full sötétben gurultam hazafelé...ouh yeah.
Kíváncsian néztem a telómra hogy nem -e jött üzim vagy nem fogadott hívásom...
Nos , üzi és nem fogadott hívás is várt csak anyától és apától, akik úgy tűnik szétaggódták a  fejüket értem.
Mikor beértem a házba már lelkileg felkészültem arra hogy most nagy fejmosást kapok... hatalmasat.
-Sziasztok...-köszöntem halkan és rögtön apa jelent meg előttem, de kb úgy mint abban a slenderman-os játékban slender ... szívinfarktust kaptam kis híján .-Heló apa!-köszöntem neki is
-Hol voltál kishölgy?-kezdett bele a faggatózásba fater.
-Pizzázni Renivel,Zsombival, Ricsivel és Szabival.
-És miért nem vetted fel a telefont?
-Mert nem hallottam hogy csöng.
-Nem hjutott eszedbe hogy már vaksötét van esetleg elindulhatnál haza?!Halálra aggódtuk magunkat érted anyáddal.
-Jó bocsi, nem fordul elő többet.
-Hát úgy legyen.Na indíts felfelé a szobádba !-szólt rám szigorúan apa én pedig igyekeztem minél jobban elrejteni a telóm nehogy észbe kapjon és elvegye...na az irtó gáz lenne!
Gyorsan lezuhanyoztam és az ablakomba ülve vártam hogy hívjon....
21:30 végre megcsörren a telefonom én pedig álmosan felveszem.
-Haló?
-Szia Janka!Nem zavarok?-kérdezte óvatosan én pedig mosolyra húztam a szám.Ezért megérte várni!
-Dehogy is, sose zavarsz!Milyen volt az edzés?
-Nagyon király!Lehet hamarosan megyek versenyre is!Te mi jót csináltál?
-Nos, én a haverokkal pizzáztam meg deszkáztam.-regéltem vigyorral a fejemen.
-Hű deszkázol?Én is!Tökre hasonlítunk Te csaj!-röhögte el magát nekem meg majdhogynem könnyek gyűltek a szemembe.
-Ja totál.Te már tudsz ugratni?
-Persze nyáron ha ki jössz Miskolcra együtt deszkázgatunk majd, mit szólsz?
-Az cool lenne!-csillant fel a szemem.
Kőkemény 1 órát beszéltünk, azzal fejeződött be a beszélgetésünk hogy elaludtam, és csak félálomban annyit hallottam hogy Jó éjt Janka...
Minden nap így akarok elaludni!